Összegszerűségében a második legnagyobb forráslekötést Magyarország jelentette a 27 tagállam közül, ami a hazánkéhoz hasonló nagyságrendű támogatással rendelkező tagországok között kimagaslóan a legjobb. Uniós szinten 2007 és 2009 között minden nyol­cadik euró magyar pályázóhoz jutott.

A március 31-én közzétett dokumentum adatai alapján a közösségi szinten 2013-ig rendelkezésre álló 344 milliárd euróból 2009 végéig valamivel több mint 93 milliárdot ítéltek oda a pályázóknak. Az uniós szinten lekötött összes forrás egynyolcada pedig magyar projekteknek jutott. A forráslekötések arányát tekintve Magyarország a hetedik legjobban teljesítő a 27 uniós tagállam sorában - bár hozzá kell tenni, hogy a nálunk jobban teljesítő tagállamok mind­egyike nagyságrendekkel kevesebb forrásból gazdálkodik, mint mi: a listavezető Belgi­umnak vagy a második helyezett Hollandiának például kevesebb mint tizedannyi uniós forrás felhasználásáról kell gondoskodnia ezekben az években, mint nekünk. A lekötött összegek nagyságát tekintve nálunk több uniós forrást csak a lengyelek ítéltek oda a pályázóiknak - igaz, ők az ország méreténél fogva csaknem háromszor annyi uniós forrásból gazdálkodnak ebben a hétéves periódus­ban, így náluk a forráslekötés aránya nem éri el a 20 százalékot.



A miénkhez hasonló nagyságrendű uniós forrással gazdálkodó országok közül hazánk kimagaslóan a legjobb teljesítményt nyújtja a forráslekötés tekintetében. Míg Csehország 5,6 Mrd (21,6%), Németország 4,9 Mrd (19,3%), Olaszország 10,6 (38%) vagy Portugália 8,1 Mrd (38%) eurót kötött le a rendelkezésükre álló fejlesztési forrásokból, addig Magyarország 11,5 Mrd euróról, uniós támogatásunk 46,3%-áról hozott támogatói döntést.

Nem csak összegszerűségében vizsgálta az Európai Bizottság az uniós források felhasz­ná­lásának előrehaladását: fejlesztési területenként is sorra vette az eredményeket. A kör­nyezetvédelem terén megállapítja például, hogy noha a beruházások szintje az EU egészében elmaradást mutat, Észtország, Spanyolország és Magyarország jó eredménye­ket tud felmutatni a környezetvédelmi programok megvalósításában.

Az átlag felett telje­sítő uniós országok között említi a jelentés hazánkat a kulturális és a társadalmi infra­struktúra fejlesztését célzó programok megvalósításában is. A számottevő előre­haladást elért uniós tagállamok között említi a Bizottság Magyarországot az info­kommu­nikációs fejlesztéseknél, és külön kiemeli a városfejlesztés és a turisztika terén elért eredménye­inket is. Az Európai Bizottság mindemellett az elmúlt három év 40 példaértékű uniós projektje között említette a 33 leghátrányosabb helyzetű magyarorszá­gi kistérség felzár­kóztatására indított komplex programot.


A most közzétett jelentésben foglaltakkal összhangban Dirk Ahner, az Európai Bizottság regionális politikájáért felelős igazgatója a közelmúltban egy levelében Magyarország tel­jesítményével kapcsolatban úgy fogalmazott: "Az Európai Bizottság különösen elégedett azzal, hogy a programok teljesítése 2009 folyamán felgyorsult, és rendkívül kielégítő ab­szorpciót eredményezett 2009 végére. Tény, hogy (…) Magyarország jelenleg össze­hasonlításban is jól halad a kohéziós politika teljesítésében."