A Tanács és a Parlament között korábban kötött alkut szentesítve december közepén fogadta el az EP plenárisa a jövő évi uniós büdzsét, amely pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén 141,4 milliárd euró, a tényleges kifizetések szintjén pedig 122,9 milliárd euró lesz. A folyó kifizetésekre szánt összeg eléri az EU nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,04 százalékát és - az EP közleménye szerint  - 2,5 milliárd euróval meghaladja az Európai Bizottság által eredetileg javasolt összeget. A pénzügyi kötelezettségvállalás mértéke az uniós GNI  1,2 százalékának felel meg.

Surján László, a költségvetésről készült parlamenti jelentés szerzője szerint az összeg háromegyedét (76,9 százalékát) a mezőgazdaságra és az átlagtól elmaradt térségek felzárkóztatására fordítják jövőre. A kifizetések közel egy tizede (9,2 %) az Unió versenyképességének növelésre szolgál (érdekesség, hogy a Bizottság számításai szerint 2010-ben a büdzsé 7,9 százalékát, majdnem 15 milliárd eurót fordítanak a versenyképesség javítását célzó intézkedésekre, ami így is emelkedés az előző évhez képest).

Surján szerint az Európai Parlament nehéz helyzetben van, amikor a felzárkóztatási pénzeket akarja növelni, hiszen a tagállamok még a rendelkezésre álló forrásokat sem használják fel. Magyarország például - a képviselő szerint - a számára hozzáférhető több mint 9,5 milliárd euróból 2009 októberéig csak kevesebb, mint 3 milliárd euróhoz jutott hozzá."A fel nem használt felzárkóztatási forrás így több, mint a magyar kormány által az Európai Uniótól hitelképpen felvett 6 milliárd euró"- tette hozzá.

A Parlament véleménye szerint a jövő évi költségvetés elfogadása során a legnagyobb kihívás az Európai Gazdaságélénkítési Terv második, 2010-es, 2,4 milliárd euró összegű részletének a véglegesítése volt. Az összeg nagyságáról már tavaly megállapodás született, ez azonban nem tartalmazta az öt milliárd euró büdzséjű program második éves részlete finanszírozásának módját. Az ehhez szükséges finanszírozási forrásokat a második (főleg mezőgazdasági) és az ötödik fejezetben (adminisztráció) lévő 2009-es és 2010-es tartalékokból és maradványösszegekből csoportosították át.

A rugalmassági eszközön (195 millió euró) keresztül a tagállamok a parlament követelésére további összegeket is rendelkezésre bocsátanak. Ebből támogatják a bulgáriai kozloduji atomerőmű bezárását is, 2010-ben 75 millió euróval. Surján László szerint így 2010-ben a 2007-13-as pénzügyi kerethez képest közel 1,5 milliárd euró "friss pénz" kerül felhasználásra, amelyből 1,3 milliárd euró a 2009-es év el nem költött forrásaiból, 195 millió euró pedig a rugalmassági eszközből származik.

Az Európai Bizottság közleményében hangsúlyozza, hogy a 141 milliárd eurós összegből (pénzügyi kötelezettségvállalás) 64 milliárd eurót (a teljes büdzsé 45 százalékát) a kutatást, az oktatást és az innovációt támogató intézkedésekre fordítják majd. A kutatásra fordított források közel 12 százalékkal (7,5 milliárd euórval), az energiára és a közlekedésre költendő pénz összege pedig 10 százalékkal (2 milliárd euróval) nő az előző évhez képest. A mezőgazdasági kiadások nagysága jövőre 44 milliárd euró közelében lesz, amiből 14 milliárd eurót vidékfejlesztésre fordítanak. A legnagyobb mértékben a bűnözés és a  terrorizmus elleni harcra, valamint a menekülthullám kezelésére szánt források nőnek majd az előző évhez képest. Ez 16,2 százalékkal, majdnem 1 milliárd euróval több kiadást jelent.