A tervek szerint forgalomba helyezik többek között az M31-es gyorsforgalmi utat, az M6-os új szakaszát, egy újonnan épülő M4-es pályarészt, és az M43-s utat. Idén több pénz jut majd a sztráda- és a vasúthálózat fejlesztésére.

Tavalyi adatok

Az elmúlt élvben a 2008. évinél kevesebb utat és autópályát avatott fel NIF. Ám 2009-ben 192 kilométernyi gyorsforgalmi út építésének az elindítása történt meg, megközelítőleg bruttó 251 milliárd forint értékben. A tavaly indult jelentősebb útépítési beruházások közé sorolható az M43-s első szakaszának a kialakítása, illetve az M0-s gyűrű keleti szektorának bővítése. Két esztendeje még tartott az autópályaavatási hajrá, csaknem 80 kilométer gyorsforgalmi utat, adott át a NIF Zrt. A legnagyobb 2008. évi beruházások közé tartozott a 76 milliárd forint értékű Megyeri-híd megépítése, továbbá az M6-ost az M0-ás az érdi tetővel összekötő szakaszának, az M7-es Balatonkeresztúr - Nagykanizsa közötti részének, valamint az M0-ás keleti szektorának az elkészítése.

A tavalyi "csendes" év után 2010-ben ismét autópálya átadási dömping indul. A legnagyobb avatásra váró szakasz az M6-os pálya folytatása lesz. A pályarész közösségi- és magánerős vegyes beruházás, úgynevezett PPP projekt keretében épül. Az M6-M60 autópálya mintegy 81 kilométer hosszú, Szekszárd-Bóly, illetve Bóly-Pécs szakaszát a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. építi. A beruházás értéke 266 milliárd forint. Az autópálya részen 87 hidat, 15 útkereszteződést, tíz csomópontot, öt pihenőhelyet, négy alagutat, és két mérnökségi telepet alakítanak ki.

Az idei év végére állami beruházás keretében elkészül az M9-es pálya 51-54 utak közötti része, amely nettó 7,4 milliárd forintért épül. A következő év augusztusára kiépül M43-as sztráda 31,1 kilométernyi szakasza is, nyomvonalán egy Tisza-híddal. A beruházás értéke eléri a 67 milliárd forintot. 20 10-ben befejeződnek az M4-es Kisújszállást elkerülő részén is a kivitelezési munkálatok, az építési költség ennél az útrésznél mintegy 6,3 milliárd forint lesz.

Az építkezések finanszírozási modellje idén is a tavalyihoz hasonló lesz. Vagyis döntően uniós támogatással valósulnak majd meg az építési programok. A most futó építési projektek nagy részénél 85 százalék körüli lesz az EU-hozzájárulás mértéke, és mindössze 15 százalékos lesz a kormány által fizetendő önrész. 2009-ben - az uniós támogatással együtt - 240 milliárd forintot költött a kormányzat gyorsforgalmi utak és vasutak építésére, idén viszont 340 milliárd forint jut ugyanerre a célra.

Forrás: Népszava Online