Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának - idézi a közlemény Szűcs Zoltánt, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját. A vezető szerint ezért indokolt lenne az ÚMFT felülvizsgálata.

Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2.000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak.

Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékát fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív programokon és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzó ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalósítani.

Az egyik kitörési pont lehet a tanácsadó cég szakértői szerint a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy minden 10, Magyarországra érkező külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. A 20.000 fős az AAM által elérhető célérték esetében ez már 4.000 fős, jellemzően egyetemi oktatói, magas hozzáadott értékű munkakört jelent. A "Gyorsítósáv" című kiadványt harmadik alkalommal készítette el az AAM, és a kötet elkészítésében külső szakértőként részt vett például Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke is. Az AAM évente többször elkészíti "Gyorsítósáv" című tanulmányait, amelyek pillanatképet adnak az európai uniós források felhasználásáról, ezenkívül a szerzők elkészítették weboldalukat is, amelyen heti frissítéssel mutatják be az ÚMFT helyzetét.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője, Oravecz Péter az MTI-nek azt mondta: nincs szükség az ÚMFT gyökeres felülvizsgálatra, mert az folyamatosan történik. A szóvivő megjegyezte, hogy az egymástól független helyzetértékelések mást és mást tekintenek elsőbbségnek, kinek-kinek érdeke szerint. Így nem célszerű kiragadni és önmagában értékelni egyes elemeket - tette hozzá. A NFÜ szóvivője emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság évente elkészített helyzetértékelése nyilvános, felhasználható, és részben már az idei vizsgálat is lezajlott. A tanulmányíró megfeledkezik a monitoring bizottságról, amelynek feladata, hogy nyomon kövesse, elemezze a programok megvalósítást, javaslatokat fogalmazzon meg az intézményrendszer számára - jegyezte meg.

Oravecz Péter természetesnek nevezte, hogy mindenki szabadon fogalmazza meg a véleményét az ÚMFT megvalósításával kapcsolatban. Ugyanakkor felületesnek nevezte a tanulmányt, mert kiragad egy-egy elemet, de sem összefüggéseiben, sem nemzetközi trendekben nem tesz összehasonlítást. A tanulmány készítői láthatóan nincsenek tisztában azzal sem, hogy az európai uniós források utófinanszírozottak, vagyis azt a számlát, amit nem nyújtottak be, nem lehet kifizetni. Az NFÜ szóvivője hangsúlyozta, hogy a 2013-ig felhasználható források Magyarország felzárkózását szolgálják.