Igen alacsony a ténylegesen kifizetett források aránya, ami mindössze 2,3 százalék - mondta Becker Pál, az Állami Számvevőszék általános főigazgató-helyettese, aki szerint a kifizetett pénz mintegy 84-85 százaléka a kiemelt projektekhez kapcsolható. A főigazgató-helyettes úgy vélte, hogy a forrásvesztés kockázatát növelik a rendszerben meglévő további gondok is. Példaként említette, hogy az úgynevezett EMIR-rendszerben a zárlati és a követelés kezelési folyamatok nem mindig működnek megfelelő színvonalon.

Emellett az úgynevezett szabálytalanságkezelés sem mindig megfelelő. Erre példaként a kohéziós alapot, ezen belül is a környezetvédelmi ágazatot hozta fel, de az irányító hatóságok rendszeres ellenőrzését is hiányolta. Becker Pál pozitívumként említette az ÚMFT intézményrendszerének stabilitását, továbbá azt, hogy a strukturális alapoknál 84,9 százalék a felhasználási arány - ami uniós keretek között is jónak nevezhető -, míg a kohéziós alapok felhasználási aránya 47,3 százalék. Ez utóbbi a középmezőnynek felel meg.

Az ellenzéki képviselők - Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke és Nógrádi Zoltán (Fidesz) - súlyos rendszerhibákat emlegettek, míg a kormányoldal - Veres József (MSZP) és az ülésen jelen lévő Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára - úgy vélte, hogy az államigazgatásban minden lehetséges módon támogatják az ÚMFT projektjeinek sikeres megvalósítását.