Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, melynek keretösszege 111 milliárd forinttal bővült, annak érdekében, hogy átsegítse a hazai kis cégeket a gazdasági válságon. Az ő érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek első nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot szabadít fel.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait (OP) 2006-ban fogadta el a kormány annak érdekében, hogy az ország minél jobban ki tudja használni az Európai Uniós tagságból eredő lehetőségeket. Az azóta eltelt időben kirobbant gazdasági válság azonban alapjaiban változtatta meg a gazdasági környezetet és a fejlesztéspolitika feltételeit. A válságkezelés során a kormány a kezdetektől fogva támaszkodott az ÚMFT keretében rendelkezésre álló forrásokra, és eddig is számos intézkedést hozott a kedvezőtlen hatások mérséklésére. Újabb lépésként most az OP-k közti forrásátcsoportosítással kívánja megnövelni a gazdaságélénkítést szolgáló keretösszeget. Az ÚMFT módosításáról szóló terveket a kormány 2008 végén fogadta el, azóta folyamatos egyeztetések folytak Brüsszellel, míg végül a formális jóváhagyás is megszületett az Unió részéről.

Az átcsoportosításokat a NFÜ szakemberei számos szempont alapján tervezték meg. Legfőbb alapelv volt, hogy az elvonás a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra. Ennek megfelelően olyan programokból történik pénzelvonás,

• amelyek iránt alacsony volt az érdeklődés,
• amelyeknek csupán visszafogott jelentősége van a gazdasági válság kezelése szempontjából, valamint
• amelyek megvalósulása kockázatosnak tekinthető.
  

• pályázói igény mutatkozzék a forrás iránt,
• az igényt fejlesztéspolitikai tapasztalati adatok támasztják alá,
• a forrás minél egyszerűbben és gyorsabban jusson el a kedvezményezetthez,
• a program illeszkedjen a hosszú távú célokhoz.

A támogatások átcsoportosítása és hatékonyabb bevonása a válságkezelésbe nem csupán tompítja a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, hanem javítja az ország versenyképességét, valamint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez. Az átcsoportosítások legfőbb kedvezményezettjei a válság által leginkább sújtott kkv-k, amelyek a magyar munkahelyek 65-70 százalékát biztosítják. A módosítások kiemelt célja továbbá a hátrányos helyzetű területek megsegítése. A változások hatására, a vállalási feltételek megváltoztatásával lehetővé válik, hogy egyre több pályázó részesüljön EU-s támogatásból.

A forrásátcsoportosítás legnagyobb nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült, amely a kkv-k komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható. A forrásból az NFÜ becslései szerint 4000 kis és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következő hónapokban és években.

Az átcsoportosításról az alábbi táblázat ad áttekintést: