Tavaly április közepén döntött első körben a kormány a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó, kétfordulós európai uniós pályázatról. Akkor a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesült - feltételesen - a szétosztott mintegy 29 milliárd forintnyi támogatásból. Az akkori kormánydöntés értelmében megkezdődhetett a projektek fejlesztése és részletes kidolgozása, melyet a mostani, végleges nyertessé nyilvánítás zár le.

Második körben Bábolna, Baja, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg azok a városok, amelyek felsőoktatási intézményeiben a kormány 2008. júliusi döntésének eredményeként megkezdődhetett a projektfejlesztés. Mivel ezek a fejlesztési elképzelések a második pályázati fordulóban is sikerrel szerepeltek, így összesen 26,5 milliárd forint értékben indulhatnak el ténylegesen is a beruházások az ország hét egyetemén illetve főiskoláján. A két pályázat (TIOP 1.3.1./1, 1.3.1./2) lezárásával 13 intézményben, összesen 55,5 milliárd forint értékű felsőoktatási fejlesztés valósul meg.

A Debreceni Egyetemen egy Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ létrehozása, az informatikai kar új épületének rekonstrukciója, valamint a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítása kezdődhet el, 4,9 milliárd forint európai uniós támogatással. A legtöbb uniós támogatásra a Szegedi Tudományegyetem számíthat, a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztésére, hiszen több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd a Szegedi Tudományegyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola műszaki és természettudományos képzési portfoliójának megújítására, a szegedi mérnöki kar új épületének felépítésére, az egyetemi és főiskolai multifunkcionális laborok és oktatási termek felújítására, valamint a regionális tudástranszfer- és szolgáltató központ épületének kialakítására.

Csaknem 5 milliárd forint európai uniós támogatás reményében kezdhetik el a Nyugat-magyarországi Egyetemen a „Zöld Egyetem” programhoz kapcsolódó beruházások kivitelezését. Úgyszintén a Dunántúlon jelentős fejlesztésekre készül a Pannon Egyetem is - az ő pályázatukra 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást ítéltek meg. Egy modern, szolgáltató és kutató egyetem kialakítására törekszik a Kaposvári Egyetem - a pályázatukat 2,9 milliárd forinttal támogatták. Elsősorban az agrár- és élelmiszeriparhoz kapcso­lódva szeretnék fejleszteni az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait.

A 2004-2006 közötti időszakra szóló első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében korábban már 19 intézmény nyert 13,7 milliárd forintos támogatást a korszerű képzési és oktatási körülmények megteremtésére, ennek köszönhetően az intézmények több mint 60.000 négyzetméteren valósítottak meg infrastrukturális fejlesztést, amely közel 110.000 hallgató oktatási és kutatási körülményeit javította. Így az uniós források segítségével 2004-2008 között összesen közel 70 milliárd forint állt rendelkezésre a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának javítására.

Több mint 2,4 milliárd forintos beruházás kezdődik hamarosan a Kecskeméti Főiskolán, az intézmény műszaki és természettudományos tudásbázis-infrastruktúrájának fejlesztésére. Csaknem 600 millió forintos európai uniós támogatással karrá szeretné fejleszteni zalaegerszegi felsőoktatási intézményét a Budapesti Gazdasági Főiskola. A Károly Róbert Főiskolán a több mint másfél milliárd forintos uniós támogatás segítségével Hallgatói Információs Szolgáltató Központot alakítanak ki, a Széchenyi István Egyetemen a jármű és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki képzési és kutatási infrastruktúra fejlesztést valósítanának meg a közel 6,5 milliárd forint uniós támogatás segítségével.

A Pécsi Tudományegyetemen egy új úgynevezett „Science Building”-et hoznának létre, közel 6 és fél milliárd forint uniós támogatás segítségével. A Dunaújvárosi Főiskola, melynek  több mint 3 milliárd forint uniós támogatás, kutatóegyetemmé alakulás infrastrukturális megalapozását várja a fejlesztésről a Miskolci Egyetem, amely több mint 6,2 milliárd forintból. Ötmilliárd forint uniós támogatással megújul az Eszterházy Károly Főiskola is.