A projekt során helyreáll az Apaj község területén található Felső-Szúnyog puszta egykor jellemző természeti sokfélesége, biztosíthatók lesznek a fenntartható tájgazdálkodás feltételei, ezek pedig pozitív hatással lesznek a térség népességmegtartó képességére. A munkálatok év végén fejeződnek be.

Az Apaj község területén fekvő Felső-szúnyog puszta a Felső-Kiskunsági szikes puszták nemzeti parki terület része. Az egykor gazdag vízellátású, tocsogós részekben bővelkedő szikes puszta kiemelkedően gazdag élőhely volt, hozzájárult a helyi emberek megélhetéséhez is.

A közlemény szerint vízelvezetés, területrendezés, illetve a klímaváltozás miatt mára rendkívül felgyorsult az ökológiai vízháztartás egyensúlyának romlása - a területről évről évre egyre több víz távozik. A kiszáradó élőhelyeken a szárazságot jobban tűrő, gyorsan terjedő, tájidegen fajok szorítják ki az őshonos növény- és állatvilágot. Apajpusztán mindezen nehézségek ellenére is megtalálhatók olyan természeti értékek, mint a sziki őszirózsa, a csatornákban a réti csík, a fokozottan védett gólyatöcs, a túzok, a réti sas vagy éppen a vidra.


A terület ma a nemzetközi jelentőségű vizes területek védelmét szolgáló Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozó országos jelentőségű védett, egyben Natura 2000 terület. A nemzeti park célja, hogy megóvja Apajpuszta természeti értékeit és biztosítsa tartós fennmaradásának esélyeit.

A mintegy nyolcvankétmillió forint összköltségvetésű, Európai Unió által társfinanszírozott projekt során a kialakított vízelvezető csatornákat és az egykori rizskalitkákat felszámolják, a környező vízelvezető csatornákból pótolható lesz az ökológiailag szükséges vízmennyiség. Kisebb földmunkák, töltések kialakításával megőrizhető az egyre értékesebb víz a területen. A projekt során helyreáll a terület ökológiai vízháztartásának egyensúlya, amivel megfelelő életfeltételek teremthetők őshonos növénytársulások és életközösségek számára.


A nemzeti park az elért eredmények fennmaradása érdekében a helyreállított természeti területek vízellátását szivattyús vízpótlással, fenntartható, természetközeli kezelését pedig az őshonos szürke marha gulyák külterjes legeltetésével biztosítja.

A közlemény szerint a Kiskunsági Nemzeti Park szorosan együttműködik a térség gazdálkodóival, önkormányzataival és társadalmi szervezeteivel, hogy az élőhely-rehabilitációs beavatkozások minél nagyobb területen fejthessék ki pozitív természetvédelmi és vízmegtartási hatásukat, továbbá összekapcsolódhassanak más, térségi gazdálkodói, természetvédelmi kezdeményezésekkel.

Az élőhely-rehabilitáció a helyi közösségek számára eszmei értékén túl az ökoturizmus és az ökogazdálkodás révén gazdasági előnyökkel, a megélhetést biztosító lehetőségek megnyílásával hozzájárulhat a Kiskunság vidéki népességmegtartó képességének erősítéséhez is - áll a közleményben.