A településeknek azért van szükségük az európai uniós és hazai támogatásra, mert e helységekben a megengedett értéknél magasabb az ivóvíz arzén-, nitrit-, vas-, fluorid-, vagy mangántartalma. Ez rövid távon egészségkárosodást nem okoz, hosszabb távon azonban mégis ártalmas lehet.  A konzorcium minőségjavító programjában a jelenleg üzemelő kutak, víztornyok, víztározók korszerűsítése, a települési ivóvízhálózatok felülvizsgálata, tisztítópontok építése, elavult azbesztcsövek kiváltása szerepel. A pályázat kedvező elbírálása esetén a beruházások már 2010 első felében megkezdődhetnek, s 2012-re várható, hogy a mostaninál egészségesebb ivóvizük lesz az érintett településeknek.

Országos fejlesztések

Több hazai szennyvíztisztítót is fejlesztenek valamint építenek hazánkban, 2013-ig mintegy 140 milliárd forint európai uniós forrást vonnak be az árvízvédelmi fejlesztésekbe, ebből 110 milliárd forintot a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésére. A nyíregyházi szennyvízhálózat fejlesztése több mint 15,2 milliárd forintos beruházással valósul meg, Szombathely szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerének 4,35 milliárdos fejlesztése során pedig építettek egy új komposzttelepet is.

A 38 milliárdos összköltségű Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó 29,3 milliárd forint uniós és 5,2 milliárd forint pedig költségvetési támogatásból valósul meg 2011 végére. Előkészületben van a Beregi és a Szamos-Kraszna közi tározók EU-támogatása is, így a 2013-ig megépülő hat tározó a Tisza teljes hosszán kiépül. A 31,9 milliárd forint összköltségű makói és békéscsabai két szennyvízkezelési nagyprojekt 26,5 milliárd forint támogatásból valósult meg, ebből 22,5 milliárd forint európai uniós, 4 milliárd forint pedig költségvetési támogatás volt. Megszűnt a Fertő tó szennyezése is, az EU Kohéziós Alapja által támogatott, 4,4 milliárd forintos beruházás részeként november 10-én átadták a Soproni Szennyvíztisztító Telepet.