Az LHH-s térségek fejlesztése során a forrásokat úgy kell felhasználni, hogy közvetlenül élénkítsék a gazdaságot és új munkahelyeket teremtsenek. A kistérségek az elmúlt években több különböző fejlesztési tervet, projekt listát is készítettek (helyi vidékfejlesztési stratégia, kistérségi cselekvési terv, esélyegyenlőségi helyzetelemzés), de Magyarországon most először van közvetlen kapcsolat a tervezés és a források között. Ez a támogatási csatorna elsősorban a regionális operatív programok (ROP-ok), a társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) és a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) egyes forrásainál alkalmazható hatékonyan. Ezekből az operatív programokból közel 100 milliárd forintot különítettek el a 33 kistérség projekt-csomagjaira a 2013-ig tartó időszakra.

A vállalkozások fejlesztései továbbra is a klasszikus pályázati rendszerben, nyílt versenyzéssel kerülhetnek kiválasztásra, de alkalmaznak olyan eszközöket is, amelyek előnyt biztosítanak a kistérségek számára. Ez a támogatási csatorna elsősorban a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) illetve az ÚMVP forrásainál, valamint a ROP-ok egyes fejlesztéseinél, így a turizmusban alkalmazható hatékonyan. Egyedül a GOP keretében a következő években legalább 25 milliárd forintot szeretnének felhasználni a kizárólag a 33 kistérség számára meghirdetett pályázatokon.

A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28 százalék, Észak-Alföldön 21 százalék, Dél-Dunántúlon 18 százalék, Dél-Alföldön 9 százalék. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság.

A térségek az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2008. november 30-ig mintegy 83 milliárd forint támogatásban részesült. Ez már több mint amennyiben az I. NFT keretében 2004-06 között részesültek. A legtöbb támogatást oktatási infrastruktúra-fejlesztésre (ROP-ok), egészségügyi infrastruktúra-fejlesztésre (TIOP), valamint vállalkozások technológia fejlesztésére (GOP) nyerték el az LHH kistérségek. Ezek mindegyikénél a támogatási rendszerbe beépített ösztönzőknek - elkülönített keret, csökkentett elvárás, magasabb támogatási arány, plusz pont, - köszönhető ezen térségek magas támogatása. A TIOP, az ÉMOP, az ÉAOP és a DDOP esetében az egy főre jutó támogatás a 33 kistérségben meghaladja az országos átlagot.

A pozitívumok mellett meg kell említeni, hogy az ÚMFT egészére az egy főre jutó támogatás jelentősen elmarad az országos átlagtól (151 ezer forint az országos átlag, míg az LHH térségben 84 ezer forint). Az egy főre jutó támogatás továbbra sem egységes, a legtöbb támogatást elnyerő Kisteleki és a legkevesebb támogatást elnyerő Mezőkovácsházi kistérség egy főre jutó támogatása között 17-szeres a különbség. A 2008. december 1-i határidőre mind a 33 kistérség összeállította és benyújtotta projekt-csomagjának első változatát. A projekt-csomagokban összesen 1 700, kistérségenként átlagosan hozzávetőleg 50 projekt javaslat szerepel. A projekt javaslatok értékelése - két kistérség kivételével - folyamatban van.

Néhány pozitív példa

A Heves megyei Tarnabod 2004-ben vállalta, hogy befogad a fővárosból kisgyerekes hajléktalan családokat. A betelepülők a Máltai Szeretetszolgálattól bérlik házukat, és tőlük kapnak háztáji gazdálkodáshoz állatokat, vetőmagot, szaktanácsadást. A kezdeményezés komplex csomaggá nőtte ki magát: óvoda épült, kisbusz pótolja a tömegközlekedés hiányát (az M3-as autópálya közelsége miatt a mobilitás nagymértékben tudta javítani a foglalkoztatást), állami támogatással 30 főt foglalkoztató üzem létesült. Az uzsora ellen is védekeznek: annak, aki kéri, az önkormányzat kezeli a pénzét.

A Wifi Falu program civil kezdeményezés. Néhány hónap alatt száz borsodi és szabolcsi kistelepülésre, ezerötszáz háztartásba vittek internet hozzáférést és használt számítógépeket, és tartottak számítástechnikai képzéseket. A résztvevő családoknak harmincezer forinttal kell hozzájárulniuk, amit az önkormányzat megelőlegez, majd havonta ötezer forintonként kap vissza. Az internet használatával terjed az írásbeliség, a családok praktikus információkhoz jutnak. A program sikere nagyban függ a számítástechnikai kultúra terjedésétől, a közszféra elektronikus szolgáltatásaitól.

Hogyan tovább?

A projekt-csomagok az értékelést követően az NFÜ, minisztériumok, régiók, civil szervezetek delegáltjait tömörítő zsűri elé kerülnek, 2009. február-március során. A zsűri a kistérség képviselőit is meghallgatja, hogy ne csak papírok alapján tegyen döntési javaslatot. A zsűri meghatározza azon projekt javaslatok listáját, amelyek előzetesen elfogadásra kerülnek, azaz megfelelő részletes kidolgozást követően a kistérség számára meghatározott forrásból megvalósíthatók.

Az NFÜ - többségében még 2009. első negyedévében - témánként közzéteszi a projekt javaslatok részletes kidolgozásának feltételrendszerét, a tervezési felhívásokat. A projekt gazdák ez alapján dolgozzák ki a részletes projekt javaslatokat. Azok a projektek, amelyek nem kerülnek előzetesen elfogadásra a projekt-csomag részeként, a témától függően részt vehetnek a normál pályázati rendszerben. Ezáltal a leghátrányosabb helyzetű kistérségek az elkülönített keretnél több forrást is szerezhetnek. Ugyanakkor azok a pályázatok, amelyek szerepelnek az elfogadott projekt-csomagban, nem nyújthatók be a normál pályázati rendszerben.