Az információ azért is hatott furcsán, mert a hátrányos helyzetű (HH) kistérségekben él az ország népességének mintegy 31 százaléka, arról nem is beszélve, hogy ezen térségek nyertes pályázóinak 97 százaléka kisvállalkozás, akik a kedvezmények elvesztése és a gazdasági válság okozta keresletcsökkenés miatt könnyen elveszthetnék a talajt lábuk alól. Az NFÜ tájékoztatása szerint a komplex programmal támogatandó 33 leghátrányosabb helyzetben lévő (LHH) kistérség számára tavaly kiírt pályázatok meghosszabbítása mellett február 6-án két új GOP-os pályázatot is közzétesznek a projektgazdáknak (2.1.2.B. és 2.1.2.C.). Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy a mikrovállalkozások támogatásánál jelentős Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásokról is beszélhetünk, amelyek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kerülnek kifizetésre. Ezentúl a GOP-ban az LHH térségek pályázói 50 százalékos támogatási intenzitásban részesülhetnek, a hátrányos helyzetű (HH) térségek pályázói pedig 40 százalékosban.

A pályázatokat tehát nem törölték el, újdonság azonban, hogy a pályázó cégek nem lesznek korlátozva méret szerint, így ha bárki, bárhol fejleszt, az potenciálisan támogatható lesz. Ennek értelmében a KKV-szektor mellett már a nagyvállalatok számára is adott lesz a beruházási lehetőség. Tavaly az LHH területeken külön pályázatot írtak ki a nagyprojektekre és beruházásokra (GOP 2.1.2/C), melyekben a kisvállalkozások nem is indulhattak. Az NFÜ tájékoztatása szerint a változtatásra azért volt szükség, mert a HH térségekben egyre csökkent a beruházási kedv, így egy nagyvállalat betelepülése húzóágazatként hatna a térségre. "Mindezek ellenére nem mondható el az, hogy a multik tömegesen valósítottak meg hatalmas beruházásokat az LHH területen, jó esetben egy évben 1-2 pályázat születhet" - emelte ki Kundra Anna, sajtófőnök.

Nem engedték el a kezüket

Mivel a kistérségek között az elnyert pályázati összegeket illetően óriási aránytalanságokat tapasztaltak a szakemberek, a Kormány 2007 novemberében elindított egy fejlesztési programot, amely a 2007-2013 - as időszakban mintegy 122 milliárd forintot biztosít számukra. A "Nem mondunk le senkiről" címmel indított fejlesztési programban a KSH adatai alapján kijelölt kistérségek vehetnek részt.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség
- Észak-magyarországi Régió kistérségei : Edelény, Encs, Ózd, Sárospatak, Szerencs, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj, Heves, Bátonyterenye - Észak.alföldi Régió kistérségei: Baktalórántház, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Berettyóújfalu, Tiszafüred
- Dél-alföldi Régió kistérségei: Bácsalmás, Jánoshalma, Mezőkovácsháza, Sarkad, Kistelek
- Dél-dunántúli Régió kistérségei: Sásd, Sellye, Szigetvár, Tamási, Barcs, Csurgó, Lengyeltót, Kadarkút

A 33 LHH fejlesztésének forrásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) biztosítják. Előbbiben a különböző fejlesztésekhez három támogatási csatorna áll rendelkezésre. Az egyik a kistérségi szintre elkülönített fejlesztési keret, elsősorban a Regionális Operatív Programok (ROP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyes forrásainál áll rendelkezésre. Ezekből a lehetőségekből 96,9 milliárd forintot különítettek el, a forrásfelosztás a következőképpen történt: 1/3 egyenlően elosztva, 1/3 népesség-arányosan és 1/3 településszám-arányosan.

A második forrás a vállalkozásokat támogatja, a GOP keretében 25 milliárd forint kerül a kistérségekbe. A harmadik a széles körben ismert normál pályázati rendszer, ahol sok esetben a kistérségekből érkező pályázatok az értékelésnél eleve plusz pontot kapnak.