A kis-balatoni vízvédelmi rendszer megépítéséhez uniós forrást kíván igénybe venni Magyarország, a  projektet a kormány kiemelt feladatként kezeli, amely a KEOP 2.2.1 komplex vízvédelmi beruházások pályázati keretből valósítható meg.  Forrását az Európai Unió Kohéziós Alapja és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja, 85:15 százalékos arányban. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság megbízásából a projekt előkészítését a Pelso 2007 Konzorcium végzi, amelyet az Aquaprofit Zrt. vezet - mondta Korcsog Attila,  az Aquaprofit Zrt. projektvezetője.

Ebben a konstrukcióban a projekt 100 százaléka támogatásnak minősül, emiatt a kedvezményezett Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság részéről nem igényel önerőt - fejtette ki a szakember. A projekt támogatási kérelmét a tervek szerint 2009 tavaszán nyújtják be az Európai Unió Kohéziós Alapjához. A kis-balatoni vízvédelmi rendszer teljes megépítésének kérdése 20 éve van napirenden. Az 1970-es évektől tervezték, majd amikor a Balaton vízminőségét tragikusan lerontotta az eutrofizáció (a növények elszaporodása), 1979-ben döntöttek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megépítéséről.

A beruházás első üteme, a Felső Tározó (Hídvégi-tó) 1985 tavaszán kezdett üzemelni. A nagyobb Alsó Tározó (Fenéki-tó) építése 1984-ben kezdődött, azonban pénzügyi okok miatt az építés nem követte az előre meghatározott ütemet. A Balaton vízminőségének érdekében a leendő második fejlesztési ütem területén elárasztottak egy 16 négyzetkilométernyi területet, az Ingói-berket.

Korcsog Attila elmondta, hogy az új koncepcióban olyan műszaki megoldásra volt szükség, ami lehetőséget teremt a vízminőség-védelem mellett a természetvédelmi érdekekhez alkalmazkodó üzemeltetésre. Erre épül az a megvalósíthatósági tanulmány, amely alapja lesz a támogatási kérelemnek.

A természet védelmében

Egy nemzetközi természetvédő szervezet, a CEEWEB (a Föld Barátai és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat) a közelmúltban honlapján támadta a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. fejlesztési üteméről szóló korábbi terveket. Ezt a Dráva Szövetség kérésére levették az internetről - mondta Toldi Miklós, a szövetség elnöke. Kifejtette: úgy tűnik, van esély a kompromisszumra tervezők és a természetvédők között. Abban teljes az egyetértés, hogy a legrosszabb az, ha nem változik a jelenlegi helyzet, ami egyfajta pusztulás beindulásához vezetett a korábban elárasztott Ingói-berekben.

Toldi Miklós elmondta, hogy a beruházás folytatása több tucatnyi műtárgy - például zsilipek, töltések - megépítését jelenti, amelynek során a természetvédőknek, így a Dráva Szövetségnek is az a célja, hogy a beavatkozások során minél jobban megőrizzék a természetes viszonyokat.