A dél-zalai településhez tartozó kistérségben eddig 3,4 milliárd forint támogatást nyertek el a tavaly indult uniós fejlesztési programokból, a megítélt összegből 3,2 milliárdot már kifizettek - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára  a Zala megyei Beleznán, ahol uniós támogatással megépített, pellet fűtőanyagot előállító gyárat avattak.

A vállalkozók köréből eddig országszerte mintegy 30 milliárd forintos pályázati igény érkezett be, de további 1 700 milliárd forint szétosztására van lehetőség. Bodri Gabriella, a Magyar Pellet Szövetség elnöke az avatón arról beszélt, hogy a fahulladékból előállított, hat milliméter átmérőjű fűtőanyag kiapadhatatlan energiaforrásnak számít, mintegy 40 százalékkal olcsóbb a gáznál, minimális szén-dioxid kibocsátással jár az elégetése, és környezetbarát, mert telepített erdőkben termelhető az alapanyag.

A Pannon Pellet Kft. projektcégként 2006 novemberében 12 magyar magánszemély befektetésével jött létre. A 480 millió forintos fapelletáló üzem megvalósításához 2008 januárjában 143,5 millió forint támogatást nyertek a Gazdasági Operatív Programból.  A cég sajtónak eljuttatott tájékoztatása szerint a hátrányos helyzetű kistelepülésen egy egykori szövetkezeti major öthektáros területén, "barnamezős" fejlesztésként valósult meg a beruházás. Az új gyárban jelenleg 11 alkalmazottat foglalkoztatnak, de a tervek szerint később bővítik a létszámot. 

A térség faipari cégeinek is lehetőséget jelent a pelletgyár, nagyjából 120 kilométeres körzetben jelenleg 30 potenciális beszállítót tartanak nyilván, a tőlük vásárolt fahulladék biztosítja az üzem számára az alapanyagot. A helyi gazdáknak is megélhetést kínálnak, eddig három gazdálkodóval 25 hektárra vonatkozóan nyújtottak be közös pályázatot energiaültetvény telepítésre, de további négy érdeklődővel újabb 30 hektár ültetvényről tárgyalnak.

A Pannon Pellet vezetői hívták életre júniusban 12 ágazati szervezet, vagyis pelletgyártók, pelletkészülék és -gépsor gyártók, illetve forgalmazók, szakértő cégek részvételével a Magyar Pellet Szövetséget, amelyhez azóta négy újabb szervezet csatlakozott.

A 10 ezer tonnás éves termelés 15 százalékát hazai piacra szánják, de a kapacitás növelésére is felkészültek. A környezetbarát energiahordozó iránti keresletet jelzi, hogy az üzem első évi termelését keretszerződéssel már lekötötték. A cég vezetői a kutatás-fejlesztési területen is szerepet vállalnának, terveik között egy újfajta szárító szabadalmaztatása szerepel. Támogatják a megújuló energiával foglalkozó képzést a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi szakiskolában és a Pécsi Egyetemen.