A 200 milliárd euró az EU-országok összesített bruttó hazai terméke (GDP-je) mintegy 1,5 százalékának felel meg. Az unió ebből mintegy 0,3 százalékpontnyit vállalna magára, 1,2 százalékpont erejéig pedig az egyes országoktól vár Brüsszel áldozatvállalást. Az összegből 170 milliárd eurót a tagországoknak kell állniuk, 30 milliárdot az EU vállal magára, utóbbi mintegy felét az Európai Beruházási Bank adja - közölte brüsszeli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke.

Barroso és Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa hangsúlyozta: fontos, hogy az uniós tagállamok a számukra javasolt lépéseket egymással összehangolt módon tegyék meg."Ha nem koordinálunk, akkor egy meg egy kevesebb lesz kettőnél, s akár nulla is lehet. Ha koordinálunk, akkor egy meg egy három is lehet" - igyekezett érzékeltetni Almunia az összehangolás erejét.
 

A brüsszeli Bizottság által előterjesztett intézkedési terv az elkövetkező két évre szól. Tartalmaz rövid távú intézkedéseket a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházási elképzeléseket a növekedés gyorsítására és a javulás fenntarthatóvá tételére hosszabb távon. Egyebek közt tartalmazza azt, hogy a tagállamok fontolják meg a munkaerőt terhelő járulékok csökkentését, és az áfa csökkentését is a nagy munkaigényű területeken és a környezetbarát termékek vonatkozásában. Brüsszel szerint most a költségvetési kiadások jelentős növelésére, adókönnyítésekre és a betegeskedő iparágak megsegítésére van szükség, azzal együtt, hogy ezeknek az intézkedéseknek megfelelően célzottaknak kell lenniük, és csak átmeneti időre szólhatnak.

A recesszió leküzdését célzó kiadásoknak "okos kiadásoknak" kell lenniük, vélekedik az EU fő végrehajtó testülete. A brüsszeli bizottság szerint a jövőbeli versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken kell beruházni. Ilyennek tartja a kutatást és az innovációt, az úgynevezett "tiszta technológiákat", az energiahatékonyságot, az oktatást és a képzést. Ez utóbbin belül kifejezetten támogatni javasolja az átképzési programokat. A Bizottság az autóipar életképességének biztosítása érdekében erőteljesen támogatni kívánja a környezetbarát gépkocsik fejlesztését.

A javaslatok szerint a pénzügyi és hitelválságnak nem szabad elrettentenie Európát az éghajlatváltozással kapcsolatban maga elé tűzött célok teljesítésétől, a káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentésétől.  A nemzeti költségvetések átmeneti "gyeplőelengedéséről" a brüsszeli Bizottságban azt mondják: rendkívüli idők rendkívüli rugalmasságot indokolnak, és ezért az EU megértő lesz majd, nem indít túlzott deficit miatt eljárást, ha egyes országok a gazdaságélénkítő program végrehajtásakor néhány tized százalékponttal túllépik az éves költségvetési hiány "normális időkre" megszabott felső határát, a GDP 3 százalékát. Idővel azonban, amikor a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés már kezdi éreztetni a hatását - teszik hozzá -, vissza kell majd térni a "közpénzekkel való egészséges gazdálkodás" útjára, a deficit kordában tartására.

Legalábbis az euróövezeti országok átlagában jelenleg bőven van hely a GDP 1,5 százalékának megfelelő hiánynövelésre. Tavaly ugyanis nagyot javítottak államháztartási helyzetükön az euróövezeti országok: összesített államháztartási hiányuk az összesített GDP 0,6 százalékával volt egyenértékű a 2006-os 1,3 százalék után. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy az euróövezeti GDP tavaly még 2,6 százalékkal nőtt, a 2006-os 2,8 százalékos többlet után, amely hatéves rekord ütem volt.

Az egész EU-ban nagy volt a szóródás tavaly: az egész EU-ban a hiányosak listavezetője 2006-ban és tavaly Magyarország volt, bár a magyar hiány meredeken csökkent, a GDP 9,3 százalékáról az 5,0 százalékára, az EU statisztikája szerint. A második helyre tavaly Görögország került - 3,5 százalékos hiánnyal - a tavalyelőtti második helyezett Olaszország helyébe. A hiányosak sorában a harmadik Nagy-Britannia volt, 2,8 százalékos deficittel, majd Franciaország következett 2,7 százalékkal. A 2006-os harmadik helyezett Portugália az ötödik helyen végzett tavaly.

Az EU statisztikája szerint Csehország államháztartási hiánya tavaly a GDP 1,0 százalékára csökkent a 2006-os 2,7 százalékról és a 2005-ös 3,6 százalékról, Lengyelországé 2,0 százalékra 3,8 százalékról, a jövőre euróövezeti taggá váló Szlovákiáé 1,9 százalékra 3,5 százalékról, azzal együtt, hogy tavaly mindenütt erős volt még a gazdasági növekedés.