Újabb hat, összesen több mint 53 milliárd forint értékű projekt előkészítési támogatásáról döntött a kormány. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében megvalósuló programok előkészítésére 1,7 milliárd forint támogatást kapnak a projektgazdák. A legnagyobb, összesen 23,17 milliárd forint beruházási értékű beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés keretében a tervek szerint megépülhet a jánd–gulácsi árapasztó tárazó, javulhat a tiszai árvízvédelem, és megoldódhat a beregi vízpótlás gondja is.

A közel hatmilliárd forintos komplex Tisza-tó-projekt biztosítaná a tó megfelelő vízpótlását, javítaná a víz minőségét, és megteremtené az ökológiai egyensúlyt a környéken. Egyidejűleg a Tisza–Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer rekonstruálásával biztonságosabbá válna a vízgazdálkodás az Alföld mintegy egyharmadán is.

A Szigetköz régi gondjainak felszámolásához járulhat hozzá a harmadik projekt. Ez a hatmilliárd forintos beruházás a mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztésével helyreállítaná a Szigetköz vízrendszerét, és visszaállítaná az 1950-es évek vízszintjét. Ezáltal jelentősen javulnának a vízi élőlények életfeltételei, kielégíthető lenne a mezőgazdaság öntözési igénye, a mederrekonstrukciókkal helyreállna a térség árvízlevezető képessége, és megszűnnének a belvízkárok is.

A Győr városát is érintő Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodásának rehabilitációjára közel ötmilliárd forintos beruházást irányoztak elő. A program eredményeként várhatóan javul a térség vizeinek állapota, megoldódik a vízpótlás, lehetővé válik a vizes élőhelyek ökológiai rehabilitációja, valamint a szigetek és a mellékágak helyrehozásával a vízi turizmus is fejlődhet.

A Komárom–Almásfüzitő árvízvédelmi öbölzet több, mint hétmilliárd forintos fejlesztése tíz kilométeres szakaszon teszi teljessé a jelenleg harmincszázalékos védvonal kiépítettségét. S végül a hatodik projekttel, a Peremarton gyártelep északi bányaterületének kármentesítésével Berhida külterülete rengeteg hulladéktól és szennyező anyagtól szabadulhatna meg. A fejlesztéssel megakadályoznák a szennyező anyag beszivárgását a felszín alatti karsztvízbe, és megvédenék a Várpalota térségében élő mintegy tizenegyezer ember vízellátását és egészségét.