A zöldtárca területi vízügyi igazgatóságai által előkészített, összesen több mint 53 milliárd forint értékű ár- és belvízvédelmi, vízgazdálkodási, élőhely-rehabilitációs, valamint kármentesítési projektek előkészítésére a kormány összesen 1,7 milliárd forint támogatást ítélt meg. Ezzel 113 település 750 ezer lakosának életminősége javulhat - közölte Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. Újságírói kérdésre a miniszter elmondta: ezek között van olyan projekt, amely még uniós jóváhagyásra vár.

A tiszai árvízvédelmet és a beregi vízpótlást hivatott biztosítani az a 23,17 milliárd forint értékű Beregi komplex árapasztási és ártér revitalizációs fejlesztés, amelynek keretében megépülhet a Jánd-Gulácsi árapasztó tározó, fél méterrel csökkentve az árvíz szintjét a Felső-Tisza kritikus szakaszán - ismertette Szabó Imre hozzátéve, hogy a beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztésével együtt a térség 19 településén 25 ezer lakos árvízi biztonsága javul majd.

Az 5,82 milliárd forint értékű Komplex Tisza-tó projekt egyrészt biztosítja majd a tó megfelelő vízpótlását, javítja a vízminőségét és megteremti az ökológiai egyensúlyt, másrészt a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer rekonstruálásával biztonságosabbá teszi a vízgazdálkodást a legszárazabb területeken, az Alföld mintegy harmadán. A fejlesztés 48 település több mint 350 ezer lakosának ár- és belvízi biztonságát, valamint életminőségét javítja.

A miniszter elmondta: a Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztését biztosítja az a 6 milliárd forintos projekt, amelynek segítségével helyreállítják a Szigetköz vízrendszerét és visszaállítják az 1950-es évek vízszintjét, miközben javulnak a vízi élőlények életfeltételei és biztosítottá válik a mezőgazdaság öntözési igénye is. A fejlesztések hatásait 18 településen 150 ezer lakos élvezheti majd.

A 4,86 milliárd forint értékű Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodásának rehabilitációja eredményeként javul a térség vizeinek állapota, megoldódik a vízpótlás, lehetővé válik a vizes élőhelyek ökológiai rehabilitációja, a szigetek és mellékágak helyrehozásával pedig a vízi turizmus is fejlődhet - ismertette Szabó Imre. A folyók vízlevezető képességének javításával a térség 22 településén élő 192 ezer lakos életminősége és árvízi biztonsága is nő - tette hozzá.

A Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet fejlesztését teszi lehetővé az a 7,3 milliárd összköltségű projekt, amely 10 kilométeres szakaszon teszi teljessé - a jelenlegi 30 százalékossal szemben - a védvonal kiépítettségét, ezzel 30 négyzetkilométer területen, 5 településen élő 22 ezer lakos árvízi biztonságát teremti meg. Az új védvonalaknak köszönhetően nem kell többé korlátozni a Budapest és Hegyeshalom közötti 4,6 kilométeres pályaszakasz használatát árvíz idején.

Szabó Imre elmondta: a Peremartongyártelep északi bányaterületének kármentesítésére kerülhet sor Berhida külterületén, ahol a tervek szerint 6,166 milliárd forint összköltséggel az egykori Peremartoni Vegyipari Vállalat 50 ezer négyzetméteres területét tisztítják meg a hulladéktól és a szennyező anyagoktól. A tervek szerint 8,7 ezer köbméter vegyi anyaggal szennyezett földet szállítanak el és ártalmatlanítanak. Ezzel megakadályozzák a szennyező anyag beszivárgását a felszín alatti karsztvízbe, hogy megvédjék a Várpalota térségében élő mintegy 11 ezer ember vízellátását és egészségét.