Az uniós pályázatok elnyeréséhez szükséges feltételeket összegezve megalkottuk előminősítő rendszerünket, hogy a cégprofiljához illő pályázatok közül választhasson. A rendszer az alapadatok megadása után előszámításokat végez, melyek eredményét Ön e-mailben is megkapja.
HírlevélBelépésKeresőVélemény |
Példa nélküli szakképzési modell
2008.06.12 09:11:00 Digitális Szakképzési Modellt fejlesztett ki az Apertus Közalapítvány. A hagyományos oktatási rendszerből kiszorultak számára teremtett ezzel szélesebb lehetőséget a továbbképzésekre, hiszen az e-learning technológiára épülő kezdeményezéssel azok is megismerkedhetnek a tananyaggal, akik életkörülményeik miatt nem tudnak iskolapadba ülni.
Három szakma elsajátításában nyújtott segítséget a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Program (HEFOP 3.5.2 program) keretében kialakított kísérleti, úgynevezett pilot program, melyet az Európai Szociális Alap is támogatott. A digitális szakképzés modellje ugyan eltér a hagyományos oktatási formáktól, mégis képes a nappali munkarendű képzéstől elvárt képzési minőséget nyújtani - írja az info-média.hu. Speciális igényekre épül A részben a Sulinet Digitális Tudásbázisának szakmai tapasztalataira épülő tananyagot használó program figyelembe veszi a speciális igényeket. Az egyéni tanulás azok számára jelent kiváló lehetőséget, akik hátrányos helyzetüknél fogva nem vehetnek részt a jelenléti rendszerű oktatásban. Ez a képzési mód folyamatosan információkat szolgáltat a távoktatási keretrendszerben a diák előrehaladásáról, és ezzel hasonló módon teszi lehetővé az egyéni előrehaladás korrekcióját, mint a jelenléti oktatás. Először Észak-Magyarországon A kísérleti programot a 2007-2008-as tanévben az Észak-magyarországi Régióban indították el. "A földrajzi adottságok, vagy a családi állapot miatt hátrányos helyzetben lévők kaptak lehetőséget a programmal arra, hogy bővítsék ismereteiket, új szaktudást szerezzenek és így beilleszkedjenek a munkaerő-piaci, foglalkoztatási szférába. A digitális szakképző iskola 2007. szeptemberében 200 fővel indult és 110 hallgató teljesítette az OKJ vizsgára bocsátás követelményeit. Ez az arány elég magas, ha figyelembe vesszük, hogy a program azokat szólítja meg, akiket egyébként is nehéz elérni és az oktatási rendszerben tartani" - mondta el Nagy Zoltán, az Apertus Közalapítvány NFT Iroda vezetője. Mentor pontokkal segítik a hozzáférést A program során élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedelmi ügyintéző valamint hegesztő szakterületen indult meg az oktatás. A helyi szintű hozzáférést mentori pontok segítik, 33 helyen került sor számítógépes munkaállomások felállításával mentori pont létrehozására. A program megvalósításában segítséget nyújtanak a konzultációs központok, melyek a hétvégi, illetve az esti szakmai előadások számára biztosítanak helyszínt, a képzések szervezői, a tanulói jogviszony létesítői pedig a Regionális Központok. A különböző szakmák eltérő jelenléti követelménnyel működnek: míg a kereskedelmi ügyintéző jelöltek hetente egy konzultációs napon találkoztak oktatóikkal, a bolti eladók pedig két alkalommal, addig a hegesztő szakképesítés megszerzése ennél is magasabb megjelenést igényelt. Az első ingyenes A program előnye, hogy a digitális szakképző iskolák esetében is érvényes az a közoktatási törvény, mely szerint az első szakképesítés megszerzése ingyenes. A rendszer azonban nagyon rugalmas, hiszen alapvetően az iskola jut el a hallgatóhoz. Ezzel csökken a beutazás költsége, a szabadabb, rugalmasabb forma pedig egyéni előrehaladást tesz lehetővé. Példát mutatott Az Apertus Közalapítvány egyéves programjával példát kívánt mutatni az egyéb oktatási intézmények számára, hogy ők is építsék be képzési programjukba a felnőttképzést, a szervezet a későbbiekben azonban nem indít digitális szakképzést. A továbbiakban módszertani támogató szerepet tölt be, a szakképzés területén ugyanis hasonlóra még nem volt példa Magyarországon. "A végzősök száma, és a szaktudás árulkodik a modell működőképességéről. A kísérleti program megteremtette a modell országos elterjesztésének lehetőségét, melyet természetesen további - a helyi sajátosságokat vizsgáló felmérések előznek majd meg. A munkaerőpiac vizsgálatába be kell vonni a helyi kamarákat, munkaügyi központokat és az egyeztetés után meghatározni a hiányszakmák névsorát a túlképzés elkerülése érdekében" - mondta el Nagy Zoltán - olvasható az info-média.hu-n. Kapcsolódó anyagok:
Korábban:
Hozzászólások - 0 hozzászólás Amennyiben szeretne hozzászólni a cikkhez, jelentkezzen be! |
Friss pályázatok2010.02.22. DAOP-2009-3.2.1/B Közösségi közlekedés fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben 2010.04.30. KDOP-2009-5.1.1 - Közoktatási infrastrukturális fejlesztés 2010.04.30. ÉAOP-2009-4.1.2/C Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése 2010.07.05. KMOP-2009-1.1.5. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése 2010.12.31. KMOP-2009-1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztés 2010. 07. 05. GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése Friss kommentek |










