1985. június 14-én Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság írta alá a Schengeni Egyezményt arról, hogy országaik határain fokozatosan megszűnik az ellenőrzés.

Orwell után, Csernobil előtt

1985-ben, amikor a Szovjetunió első emberévé választották Mihail Gorbacsovot, és még nem tudhattuk, hogy mi az a glasznoszty és peresztrojka, a magyar pártvezetés mondott a Bős-Nagymarosi vízlépcsőre. Parlamenti képviselőket és tanácstagokat választhattunk, és Magyarországra látogatott a nyolc hónappal később merénylet áldozatául esett Olof Palme svéd miniszterelnök. Megalakult az első külföldi többségű tulajdonú magyar-külföldi vegyesvállalat, meghalt a "vörös grófnő", azaz Károlyi Mihályné Andrássy Katinka. Londonban Live Aid címmel segélykoncertet adnak az afrikai éhezők megsegítésére, és hosszú évtizedek után először rendeztek  szépségversenyt Magyarországon. Negyvenöt magyar értelmiségi ellenzéki fórumot tarott Monoron, amelynek előadásait szamizdatban adták ki, vagy gimnazisták pötyögték nagyszüleiktől megörökölt Royal írógépükön; és ez volt az az év, amikor a luxemburgi Schengenben Nyugat-Európa öt országa bebizonyította, hogy már nem csak álmodoznak a határok lebontásáról.

Tíz év alatt megvalósult álom

Eleinte csak egyszerűsödött a határátkelés, de egy évtized alatt elérték céljukat, lebomlottak közös határaik. Erre az időre már Spanyolország és Portugália is készen állt a határbontásra. Később tizenötre bővült a schengeni országok száma, csatlakozott Ausztria, Dánia, Finnország, Görögország, Olaszország, és két EGT ország: Norvégia és Izland is csatlakozott az együttműködéshez. Schengen akkor is, és azóta is a kontinensre vonatkozik, az Egyesült Királyság és Írország ragaszkodik a határőrizethez.

Örömteli kötelesség

Azok az államok - köztük Magyarország -, amelyek 2004. május elsején csatlakoztak az Európai Unióhoz már nem választhattak, csatlakozási szerződésükkel a schengeni kritériumok teljesítését is vállalták. Ciprus az egyetlen kivétel, amely különleges helyzetére való tekintettel felmentését kérte. A Magyar Köztársaság teljes jogú schengeni taggá válása a szárazföldön 2007. december 21-én, a levegőben, azaz a légi határoknál 2008. március 30-án következik be. Többségünk még emlékezhet arra a fura gyomortájékon jelentkező érzésre, ami Hegyeshalomnál tört ránk. Ma már úgy mehetünk Ausztriába, mintha Győr-Moson-Sopron megye határát léptük volna át.  A belső - a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén - határt, vagyis a magyar határszakasz több mint felét bárhol, bármikor lehet átlépni a másik ország területére, anélkül, hogy bármiféle határellenőrzésre kerülne sor.

Amiről a megállapodás szól

A legfontosabb, hogy megszűnik a személyek ellenőrzése a közös uniós belső határokon. Egységessé, közössé válik a szabályozás a nem uniós állampolgárok beutazásával kapcsolatban függetlenül attól, hogy melyik ország határain lépnek át.  Reptereken, kikötőkben külön sáv vár ránk, harmonizáljuk a rövid távú vízumok kiadási szabályait. Közös határőrizeti koordináció, hasonló előírások és közös képzés segíti majd az illegális bevándorlás elleni fellépést. Jobb, egyszerűbb lesz a rendőri együttműködés - különös tekintettel a bűnügyekre. Felgyorsul a kiadatási eljárás, és bevezetjük a Schengeni Információs Rendszert (Schengen Information System - SIS).

SIS - hozzáférhető adatok

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) azért jött létre, hogy résztvevő országok rendőri és konzuli szervei számára lehetővé tegye bizonyos személyek - kiadatás, vagy őrizetbe vétel céljával körözött bűnözők, elveszett személyek, vagy harmadik ország állampolgárai, akiktől megtagadták a belépést - illetve elveszett, vagy lopott tárgyak adataihoz való hozzáférést. Ezeket az adatokat a tagországok nemzeti részlege (N-SIS) szolgáltatja, amelyek összeköttetésben állnak egy központi műszaki egységgel (C-SIS).

Pénzügyi segítség

Az Európai Unió a 2004-ben csatlakozott országok számára hozta létre a Schengen Alapot. Ez az ideiglenes alap 2004 és 2006. között pénzügyi segítséget nyújtott az érintett tagállamoknak annak érdekében, hogy biztosíthassák az Európai Unió új külső határain a schengeni vívmányok érvényesülését és a külső határellenőrzés előírt feltételeit. A csatlakozási szerződés Magyarország számára mintegy 165,8 millió eurót biztosított. A Schengen Alap tervezése során négy fő célkitűzést határoztak meg: a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztéseket, a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelését, a rendészeti szervek adatszolgáltatási képességének növelését, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség és kapacitás fokozását. Ezek lebonyolítására 2007. szeptember végéig volt lehetőség.

Határőrből rendőr

A 10800 határőr közül 570-en távoznak. Egy részük nyugdíjba vonul, és vannak, aki nem szeretne az új szervezetben dolgozni. Többen nem fogadták el a felajánlott rendőri munkát, mert ez egyben alacsonyabb beosztást is jelentett. Tudatmódosítaniuk is kell, határőrnek lenni többet, elegánsabbat jelentett, mint rendőrként dolgozni.

Van mit ünnepelnünk

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Hegyeshalomban, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Esztergomban mondott ünnepi beszédet.  Határnyitó ünnepségeket rendeztek  szerte az országban azokon a településeken, amelyek átkelőin december 21-étől megszűnik az ellenőrzés. Borsodban "hello szomszéd" emlékpadokat állítottak fel, amelyeknek egyik oldala Magyarországon, másik Szlovákiába ér. A belső uniós határokon lebontják az "őrbódékat", a hegyeshalmi átkelőnél pedig az eddigi 14 sávos ellenőrző pont helyett kétszer két sávos közutat, illetve később autópályát alakítanak ki, azaz akadálytalanul, megállás nélkül lehet majd közlekedni.

Kapcsolódó anyagok:
Erősődő gazdaságok, leomló határok
A schengeni bővítéssel csak nyer az unió
Egy hét múlva leomló határok