Rendkívüli sikernek tartja Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, hogy valóságos pályázati dömping indult be az év végén az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében. Az év utolsó két hónapjában az új pályázati kiírások száma elérte a száznyolcvanat. A politika által diktált tempót azonban szakmailag nem lehet hibák nélkül követni - olvasható a Magyar Hírlapban.

"Szinte nincs olyan pályázat, amelyen utólag ne módosítanának valamit a kiírók" – mondta a lapnak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) ügyvezető igazgatója. Nem egy esetben például olyan beadási határidőt írtak elő, amely alatt nem lehetett minden szempontból megalapozott pályázatot elkészíteni. A szakember úgy látja, hogy a rohamtempó a kiírásokért felelős közreműködő szervezeteknél is gondot okoz, és az elbírálási folyamatba is hiba csúszik. Tapasztalataik szerint olyan pályázatokat utasítanak el, amelyeket az előírások szerint nem lehetne visszadobni. Van olyan közreműködő szervezet, amely kiszervezte a pályázatok értékelését és a monitorigrendszer kezelését. Szakemberek szerint azonban minőségileg megkérdőjelezhető munkát végeznek a külsősként tevékenykedő cégek.

Az ÚMFT kiírásaival kapcsolatban a kormányzat többször hangsúlyozta, hogy egyszerűbb és kiszámíthatóbb pályázati rendszert építettek ki. Essősy Zsombor szerint ez csak a vállalkozókat érintő pályázatok esetében állja meg a helyét. Az önkormányzatoknak semmivel sem lett könnyebb a helyzetük. Az oktatási intézmények fejlesztési kiírásainál például nem kiszámítható az elbírálás, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mi alapján nyer egy-egy pályázat - írja a Magyar Hírlap.

"A pályázati rendszer tisztaságát megerősíti, ha világosan kiderül, hogy az értékelésénél mire mennyi pontot adnak" – mondta a Magyar Hírlapnak Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte sok esetben ez még mindig nincs így. A pályázatírók szövetségének vezetője szerint ha kiszámíthatóbb lenne a rendszer, az nemcsak a pályázóknak lenne nagy segítség, hanem az uniós támogatások iránti közbizalmat is erősítené.

A fejlesztési terv uniós forrásairól nem csak pályázat útján döntenek. A kormány saját hatáskörében az idén 331 kiemelt projektet támogatott mintegy ezerötszáz-milliárd forint értékben. A tervezett fejlesztések között olyan projektek találhatók, mint például a Budavári Palota kulturális turisztikai fejlesztése, a Szolnok–Debrecen vasútvonalak korszerűsítése vagy az e-közigazgatás kiépítése. A jelenlegi állapotok szerint azonban korántsem biztos, hogy a támogatott projektek teljes egészében megvalósulnak.

A projektgazdáknak hat plusz három hónapjuk van arra, hogy szerződést kössenek beruházásaikra. A határidő a végéhez közeledik, de a megállapodások többsége még nem született meg. A helyzettel Bajnai Gordon sem elégedett. A tárcavezető szerint nagymértékben gyorsítani kell a folyamaton, máskülönben a kormány által támogatott kiemelt projektek elbuknak.