Magyarországon nem tartalmazza a faktoringot az úgynevezett Jeremie-program, amelyet a mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatására hozott létre az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap. Nálunk a Jeremie három elemre épül: mikrohitelezésre, portfóliógaranciára és kockázati tőkeprogramra. Ezekre a kormány mintegy kétszázmilliárd forintot különített el az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaiból - írja a Magyar Hírlap.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft. szerint a programból annak ellenére maradt ki a faktoring, hogy az pontosan a felkarolni kívánt vállalkozói kör egyik legfontosabb finanszírozási forrása.

"A faktoring nem véglegesen maradt ki az új szolgáltatásokból" - mondta a Magyar Hírlapnak Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. Az új pénzügyi programért felelős társaság vezetője szerint jövőre a Jeremie kiegészül, és a vállalkozások ezzel a lehetőséggel is élhetnek majd. Most még nem dőlt el azonban, hogy a faktoring hitel- vagy garanciatermékként lesz-e elérhető.

A PwC szakemberei szerint ha a Jeremie-be beépülne ez a szolgáltatás is, akkor jelentős lökést adna a hazai faktoringforgalom növekedésének. Magyarországon nem ez lenne az első olyan lépés, amely jelentősen hozzájárulna a piac élénkítéséhez. Négy évvel ezelőtt a kormány elindította az úgynevezett Lánchíd faktoringprogramot, amelynek keretében a kis- és középvállalatok kamattámogatás mellett juthattak finanszírozási forráshoz.

A Lánchíd névre keresztelt program azonban lényegében csak a szakmán belül hívta fel a figyelmet a faktoringra, a várt áttörést nem hozta meg. Az alacsony finanszírozott összeg miatt nem indult be a remélt kiugrás, nem lett igazán alternatív finanszírozási forma ez a szolgáltatás. A túlbonyolított bürokrácia szintén hozzájárult a siker elmaradásához. A kormány végül 2007 tavaszán megszüntette a programot.

A PwC szerint a piac növekedésének érdemi mozgatórugója lehet az európai uniós támogatások faktorálása is, amely iránt igen nagy az érdeklődés. Egyre több faktorház nyit ebbe az irányba, újabb, illetve megújuló termékek bevezetésével. A faktoring legnagyobb előnye a hitellel szemben, hogy ebben az esetben a már teljesített beruházási számlákat finanszírozzák meg. Ennek eredményeként a társaságok gyorsan pénzhez jutnak, és nem szükséges további biztosítékot adniuk, azaz nem kell lekötniük eszközeiket - olvasható a Magyar Hírlapban.

A közösségi támogatások esetében a faktorházaknak ugyanakkor inkább az előfinanszírozás területén számolhatnak jó lehetőségekkel. Az uniós források utófinanszírozásra épülnek, így a vállalkozásokhoz a beruházás utáni egy-három éven belül érkezik meg a pénz. Az építőipari támogatásoknál azonban lehetetlen ilyen fizetési határidőkkel dolgozni. A faktoring ezért tűnik jó megoldásnak, mivel a bankok nem szívesen adnak hitelt több évre a kis építőipari cégeknek.