"A miskolci Nanopolisnak köszönhetően megállítható a jelenleg legnagyobb problémát jelentő elvándorlás, ráadásul ha sikerül minél hamarabb beindítani a termelést, akkor azt az egész régió megérezheti, hiszen jelentős pénzek áramolhatnak a térségbe." - nyilatkozta a Piac és Profitnak Dr. Balla László, a létrehozással megbízott Nanopolis Kft. ügyvezetője. Szerinte, mivel a nanotehcnológia robbanásszerűen fejlődött az elmúlt években, ezért van jövő ebben az irányban.

Ezt Horváth Zsolt Endre is alátámasztotta: a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi kutatóintézetének nanotechnológiával foglalkozó munkatársa szerint azonban igen ambiciózusak a miskolci tervek, kis szerencse is kell a megvalósításukhoz. Probléma például a szakember szerint, hogy Miskolc úgymond a "semmiből indul", mivel a korábbi években nem folyt ilyen irányú kutatás - írja a Paic és Profit.

Ezzel nem értett egyet Balla László, aki elmondta, hogy a helyi egyetemen már régóta foglalkoznak anyagtudománnyal, ráadásul az idén átadtak egy 3,8 milliárdért épített kutatóközpontot, ahol már megkezdődött a munka. A Nanotechnológiai Kutatóközpont előnyei közé tartozik, hogy a tudósok bérelni tudják a laboratóriumokat, amire szükség is van, hiszen az ehhez kapcsolódó eszközöket kevesen tudnák megfizetni.

A munka beindulását jelzi szerinte az is, hogy ugyancsak az idén aláírtak egy megállapodást az orosz akadémia tudósokkal, ami szerint a jövőben közösen kutatnak - természetesen Miskolcon. Az ügyvezető elmondása szerint prototípusokat már küldtek a keleti szakemberek, így egyelőre a tervezés folyik, a gyártás később kezdődhet meg. Ez azonban nem elég, így jelenleg a piac felmérése zajlik, hogy minél több kutatót tudjanak magukhoz csábítani.

Érdeklődők és csúcstechnológia szükséges a megvalósításhoz

A legfontosabb talán az lenne, ha sikerülne minél előbb ipari kapcsolatokat kiépíteni leendő vásárlókkal, hiszen nélkülük az egész terv romba dőlhet - állítja Horváth Zsolt Endre. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár az utóbbi időben gyorsan szaporodtak azok a cégek, akik nyitottak a nanotechnológia iránt, ám kérdés, hogy Magyarországon lesz-e valaki aki "nagyot tud szakítani" ezzel. A kutatókon kívül legalább ilyen fontos az is, hogy fennmaradjon az ország "olcsósága", hiszen csak akkor jönnek ide termelni a cégek, ha itt kevesebbért meg tudják valósítani az elképzeléseiket - olvasható a Piac és Profitban.

Nem ennyire szkeptikus az ügyvezető, aki elmondta, hogy a városban is találni három-négy olyan céget, amely a nanotechnológiáva foglalkozik. Igaz - ismerte el - kisebb cégekről van szó, akiknek szükségük van a kutatókra ahhoz, hogy maga a gyártás is be tudjon indulni. Negatívum viszont, hogy nincs meg az a "tömeg", hogy ezek a cégek "klaszterosodni" tudjanak, amire pedig minden szakértő szerint szükség lenne, hiszen a kisebb cégek önmagukban nem tudnak elég súllyal fellépni a piacon.

Ugyancsak probléma, hogy a komplett kutatólabor kialakítása nagyon sok pénzbe kerül, ahogy maguk a kutatások is - magyarázta az MTA szakértője. Ezzel viszont egyetértett Balla László, ám pozitívumként megemlítette, hogy a pólusprogram során a pénz felét eszközökre kell költeni, ami már beindult és a legmodernebb orosz, illetve japán technológiával kezdték el felszerelni a laboratóriumokat.

A politika közbeszólhat

Amennyiben valóban létrejön a Nanopolis, akkor már egy-két éven belül sikerülhet a fiataloknak olyan munkahelyeket kínálni amivel bizonyosan helyben lehet őket tartani - állítja Balla László. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogyha ötven százalékot Miskolcon tudnak tartani, akkor az már jó eredménynek számítana. Márpedig amennyiben beindul a gyártás, akkor magas fizetést tudnak kínálni, ez által pedig létrejöhet egy magasan képzett és jól fizetett "példakép" a helyi fiatalok számára. Hogy ezek a célok megvalósulhassanak, állandó fejlődést kell biztosítani az ügyvezető szerint, amit egyelőre nem lát a kormány politikáján. Elmondása szerint bár most megnyíltak a pályázati források, de ha minden az eddigihez hasonló tempóban folytatódik, akkor mindössze 2011-re indulhat be a termelés. Márpedig ez nagy luxus, hiszen állandó versenyhelyzet van a térségben, így félő, hogy lemaradunk. Ezzel egyetértett Horváth Zsolt Endre is, aki ugyancsak az egyik kritikus pontnak nevezte, hogy a kormány nemigen foglalkozik a nanotechnológiával, szemben az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal, amely országok jelenleg vezető szerepet töltenek be a témában - írja a Piac és Profit.

Az ügyvezető szerint a legnagyobb kockázatot ennek megfelelően a politika jelentheti, hogy az akarat ne változzon az évek során. Ezzel kapcsolatban megkerestük a jelenleg ellenzékben lévő helyi Fideszt is, ők azonban nem kívántak válaszolni a lap kérdéseire.

Balla László szerint az EU-ban a konkurenciát Franciaország jelenti, ahol az állam részéről "nagyon komoly" hátszelet kap a program, ám a térségből, ha jó léptékben tudnak haladni, akkor nem lenne vetélytárs. Ezzel nem értett egyet Horváth Zsolt Endre, aki szerint Romániában igen ambciózus terveken dolgoznak, de a régióból Lengyelországban is több program fut, illetve egyelőre a csehek és a szlovákok is előttünk járnak.

Kapcsolódó anyagok:
Új laboratórium a Miskolci Egyetemen
Kohászattól a nanotechnológiáig
Csatlakozott az elithez a miskolci campus