A 2004. május 1-jével hatályba lépett, új EU-EGT szerződés értelmében az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag országai - Norvégia, Liechtenstein és Izland - egyfajta "részvételi díjat" fizetnek az egységes belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű új támogatási forma alapját. A támogatás teljes összege öt éven keresztül - a tíz újonnan csatlakozott országnak, valamint Spanyolországnak, Portugáliának és Görögországnak - összesen évi 120 millió euró. Ebből Magyarország részesedése 10 százalék, tehát évente mintegy 12 millió euró.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett Norvégia kétoldalú szerződésekkel úgynevezett Norvég Alapot hozott, illetve hoz létre a tíz újonnan csatlakozott ország részére. Ennek teljes összege öt éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13 százalék, azaz évi 15 millió euró.

Magyarország ennek megfelelően a két, egységesen kezelendő alapból a most aláírt megállapodás eredményeként 5 éven keresztül összesen évi 27 millió euró - vagyis mintegy 6,5 milliárd forint - támogatást kap. Bár az elérhető támogatás összege a Strukturális Alapokhoz viszonyítva nem túl nagy, és évente várhatóan mindössze néhány projekt támogatását teszi lehetővé, a program jelentősége mégis kiemelkedő.

Általa ugyanis lehetőség nyílhat olyan fejlesztési területek támogatására is, amelyek ma nem tartoznak az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap hatáskörébe. Így a program kilenc támogatási célterülete között ott szerepel például a fenntartható fejlődés, az európai örökség megőrzése, az egészségügy vagy éppen a bel- és igazságügyi együttműködés is.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal